150 éve 1868. június 30-án alakult meg a Magyar Államvasutak/a MÁV/
Magyar Északi Vasút: Az 1852-ben alakult Pest-Losonci Vasút és Kőszénbánya Társaság. A társaság 1867. április 2-án megnyitotta a forgalom számára Bp.Józsefváros-Gödöllő-Hatvan közötti 68 km és a Kőbánya-alsó és Kőbánya-felső közötti 1,3 km hosszú un. királyi vágányt. A Hatvan-Salgótarján közötti 56,7 km vonalat 1867.május 9-én nyitották meg a forgalom számára. Magyar Északi Vasúttársaságnál már az építés és vasútvonal üzemeltetés során nagyon nehéz pénzügyi helyzetbe került. Nehéz pénzügyi helyzete miatt 1868. kénytelen volt vonalait az államnak eladni 7,5 millió forintért. A társaság 1868. augusztus 6-án feloszlatta magát. Az állam által megváltott két vasútvonalból alakult meg a MÁV ez lett vasútvonalának első vonala. A vasútfel-ügyelet a kiegyezés /1867/ utáni Független Felelős Magyar Kormány közmunka és közlekedési minisztere Gróf Mikó Imre látta el. Gróf Mikó Imre minisztersége alatt további 600 km vasútvonal épült. A MÁV szervezeti felépítésének kialakítása Tolnay Lajos nevéhez fűződik, aki 1872-től a Magyar Királyi Államvasutak első elnökigazgatója. A MÁV 1884. évi szervezeti átalakításával mind az államvasút igazgatásában, mind a hazai vasútpolitikába irányító szervezetében lényeges változás következett be. Tolnay Lajos MÁV elnök bel és külföldön egyaránt elismert szaktekintély volt. Az 1884.évi átszervezés sikere azon múlott, hogy a két nagy egyéniség Tolnay Lajos MÁV elnök és Baross Gábor államtitkár tud-e tartósan együttműködni. Nem tudtak ezért újabb átszervezés lett a következménye. Az átszervezéssel a legjelentősebb változás az volt, hogy az Igazgatóság elnöke nem a miniszter, hanem az államtitkár Baross Gábor közvetlen felügyelete alá került. Ezek után Tolnay Lajos Tisza Kálmán miniszterelnöktől kért segítséget az átszervezés ellen, de a miniszterelnök Baross Gábornak adott igazat. Tolnay Lajos nem várta meg az átszervezést, hanem, 1855. novemberben lemondott. Ezek után 1886. május 26-án Lukács Béla lett a MÁV elnök igazgatója. Baross Gábor 1886. december 29-től 1889. június 15-ig közmunka és közlekedési miniszter, 1889. június 15-től 1892. május 9-ig kereskedelemügyi miniszterként irányítja a Közlekedés ügyeit. 1887. február 11-én Lukács Bélát miniszter tanácsost, a MÁV elnök-igazgatóját kinevezik közmunka és Közlekedési Minisztérium államtitkárává. Az okmányt Ferenc József uralkodó és Baross Gábor miniszter írják alá.
A közmunka és Közlekedési minisztérium jelentést tesz közzé a hazai vasútügybe. Eszerint 1886. év végén a hazai vasútvonalak hossza 9028 km ebből 4215 km a MÁV vonala. Mozdonyok száma 725 db, személykocsik 1230 db, teherkocsi 16268 db, 1886. december 29-én Baross Gábort kinevezik közmunka és közlekedési miniszternek A magyar állam két nagy hullámban államosította a magánvasutakat először 1880-1885 másodszor 1889-1891 ez már nem pénzügyi kényszer miatt sokkal inkább gazdaságpolitikai lehetőség. A legnagyobb feladat az Osztrák-Magyar Államvasút társaság állami tulajdonba vétele volt.
1891-ben a magyar állam átvette az Osztrák-Magyar Államvasút társaság magyarországi vonalait és forgalmi eszközeit. A megváltási év az engedély hátralévő 75 éves időtartamára évi 9.6 millió forint volt.
Baranyai János Vasútbarát és Modellező Klub Gombos István
|
