| |
2014-ben is érdemes lesz kiállításainkat megtekinteni. Több újdonság is készül. Először is az Északi és Déli rendező pu. között a pályát átépítjük. Tóth Bandi megtervezte a pályát, Gombos Pista és Tóth Laci pedig megépítette. Meszár András pályamester beszabályozta. A székesfehérvári állomás átépítése folytán az állítótorony - ami az 1950-es években épült - elbontásra kerül. /reméljük hogy mégsem/ Mi ezt is elkészítettük eredeti dokumentumok és fotók alapján. Végül egy teljesen új 90 fokos íves modult is építünk, mely a Sopron-Bécsújhely vasút nagymartoni viaduktot mutatja be, mely 1847-ben épült..
|
|
Északi és Déli pu közötti pálya átépítése
|
|
Elkészült a tereprendezés
|
|
Székesfehérvári irányító torony
|
|
Torony tervezése, építése
|
|
Nagymartoni viadukt
|
|
Nagymartoni (Mattersburg) völgyhíd rövid története
Az ausztriai Nagymarton állomás mellett épült fel a viadukt. 20 ívvel halad át a Vulka patak felett. Az ívek változó szélességűek. A két széles támaszközre a vasútvonalra hegyes szög irányában a viadukt alatt folyó Vulka patak miatt volt szükség. Itt a két pillér nem négyszög szelvényű, hanem enyhén rombusz alakú. A viadukton a vágány húsz méterrel vezet a patak felett. Érdekesség, hogy a viadukt szélességét az akkori szabványok szerint kétvágányunak szánták, de a második vágány fektetésére soha nem került sor és a nemsokára szükségessé vált méretek szerint ez már nem is lett volna lehetséges. Hiszen a vonallal a Bécs-Trieszt kapcsolatából legalább az első hegyi akadályt, a Semmeringet akarták volna körüljárni. Valószínű, hogy a magyar szabadságharc is közrejátszott abban, hogy erről később lemondtak. A Rohbock metszet nem tünteti fel mind a húsz ívet és torzít, mert a viadukt mindvégig egyenes tengelyű, a (metszet szerinti) bal oldalon egyenes tengelyben fut be a pályaudvarra, a jobb oldalon bal ívben rögtön bevágásba kerül.
A tervező Mathias Schönerer. A Sopron-Németújhelyi vasút építtetői a bécsi Sina bankház által finanszírozott Bécs-Gloggninitzi és a vele páros Bécs-Győr vasút részvénytársaságok voltak.
A vonal 1847 augusztus 20-án lett üzembe véve (10 nappal korábban, mint a Pest-Szolnok) ezért ez a második magyar vasút volt, a szolnoki a harmadik. A vonalak mindössze kb. 2 km-es utolsó szakasza esett a Monarchia Osztrák térfelére.
A vasút mecénása Széchenyi István volt. Ő az építkezést is meglátogatta és erről naplójában is megemlékezett. A méretei egy római kori építészeti alkotás nagyságára emlékeztető hatást váltottak ki belőle. A vonal megnyitásán nem volt jelen, de nemsokára végig utazhatott rajta. Majd 13 évvel később Széchenyi holttestét is ezen a vonalon szállították haza.
Dr. Kubinszky Mihály
Építészmérnök
Egyetemi Professzor
|
|
Viadukt tervezés, építés
|
|
A viadukt burkolatát Tóth László klubtagunk készíti
|
|
Viadukt környékének a tereprendezése is elkészült
|
|
Teljes pompájában a viadukt és környéke
|
|
Elkezdtük egy sarokelem újjáépítését is. Ezt csak a 2015-ös kiállításunkon mutatjuk be, addigra készülünk el vele.
|
|
| |
