Nógrádkövesd története
Nógrádkövesd község Nógrád megye délnyugati részén, Balassagyarmat és Aszód között helyezkedik el. Itt ágazik el északnyugat irányban az út Bánk-Rétság felé. A község határától mintegy két kilométerre vezet az országos kék túra útvonal. A Balassagyarmat-Aszód vasútvonal egyik teher- és személyforgalmat bonyolító állomása is itt található.
A galgamenti községet már a váci káptalan egyik 1271-ben kelt bizonyságlevele is említi. A török hádoltság idején lakatlanná vált. 1715-ben 9 magyar és 4 tót háztartás szerepelt az összeírásokban. 1720-ban nemes községként említik.
„Kövesd község nevét az országos községi törzskönyvbizottság Szandakövesdre kívánta megváltoztatni. A község azonban a határán keresztül folyó patak után a Galgakövesd nevet választotta. Minthogy a község a Szandai vártól igen messze fekszik (kb. 7 km-re), a törvényhatóság az község földrajzi fekvésének megfelelőbb Galgakövesd nevet ugyan nem kifogásolja, tekintettel azonban arra, hogy e nevet a nagyközönség írásban a leveleken szokásos módon G.kövesdre rövidítené, mi által az könnyen, tévesztenék össze Garamkövesd község nevével, a Nógrád jelző használatához kivételesen hozzájárul, s így a Nógrádkövesd nevet hozza javaslatba.”
Kövesd fejlődésében jelentős változást jelentett, hogy 1896. szeptember 8-án átadták a forgalomnak az Aszód-Losonc vasútvonalat és a helyi vasútállomást.
A kőbánya megalakulását követően, a XX.század végéig üzemelt a faluban a feldolgozóüzem. 1925-ben nyitották meg a Pest-Nógrád megye Rt. tulajdonában lévő, szandai Péter hegyben lévő andezit kőbányát. A követ Nógrádkövesdre fa állványú kötélpályán szállították, a megrendelőknek vasúti vagonokban juttatták el.
1948-ban kezdték el megépíteni Nógrádkövesden a kőbánya feldolgozó telepét a Galga patak két oldalán a vasútállomással szemben, amelyet 1952-ben fejeztek be, és ezzel elkezdődött a nagyüzemi kőfeldolgozás és egyben a por és a zaj termelése is.
A berceli Fogacs hegyben is ekkor mérték ki a bánya területét 3 mérnök és 12 segédmérnök segítségével. Kiépítették a vasállványú kötélpályát, amely Nógrádkövesdre vezetett. A szandai Péter hegyről is kiépítették a hasonlóan vasállványú kötélpályát.
A kőbánya neve többször változott. ÉM 2.sz Kőbánya Vállalat, Pestvidéki Kőbánya Vállalat „ÉSZAKKŐ” Pestvidéki Kőbányák Tarcal központtal.
A szervezeti felépítés is változott. A legnagyobb szervezeti kiterjedés az 1970-es években volt, amikor a nógrádkövesdi központhoz tartozott a nógrádkövesdi üzemen kívül a szobi, a leányvári, a sóskúti, és a keszegi, valamint a visegrádi kőbánya üzem is.
1969-ben a KZ törő és osztályozó beruházása készült el. 1974-ben történt a kötélpályák felújítása, a Túr-retúr rendszer kiépítése, melyet a Dorogi Szénbányák Vállalata végezte.
A nógrádkövesdi kőbánya üzem telepén Z, NZ, KZ és ezen belül a 0/5, 5/12, 12/20, 20/35 stb. szemszerkezetű kő előállítása volt lehetséges. 1976-ban egy nap, azaz három műszak termelése 2760 t körül mozgott, abban az esetben, ha nem történt meghibásodás a termelő eszközökben, és az időjárás is kedvező volt.
Az elszállított követ utak, hidak, vasút, házak építéséhez használták és használják ma is. A technológiai-technikai fejlesztéseket a fogyasztói igényekhez alkalmazkodva és az EU környezetvédelmi előírásainak betartása érdekében tovább folytatták. A társaság nógrádkövesdi bányaüzemének törő- és osztályozó műve Nógrádkövesd község középpontjában van. Az üzemben jelenleg még a hagyományos, az 1950-60-as években kialakított technológiai sor üzemel. Ez a technológia nincs ellátva korszerű por- és zajvédelmi berendezésekkel. A vízpermetezéses porlekötéssel, a zajcsökkentő gumirostákkal és bélés lemezekkel igyekszik megfelelni az egészségvédelmi előírásoknak. Az üzem működési rendszerének felülvizsgálata során három fejlesztési változatban vizsgálták a korszerűsítés lehetőségét. Olyan álláspontra jutottak, hogy a technológiai rendszer felújítása többe kerülne, mint korszerű új technológiai gépsor telepítése. Ezért kitelepítették az üzemet a nagyobb ásványi nyersanyag vagyonnal rendelkező berceli Fogacs hegyi bányába. Így a falu központjában eddig működő üzemet leszerelték és megszüntették a telep működését 2005-2006 -ban. Az üzem megszüntetésével a vasútállomás sincsen kihasználva,csak két vágányt használnak a személyvonatok közlekedtetésére. Nagyon ritkán még szállítanak zúzott követ vasúton de a nagyobb mennyiséget közúton szállítják a felhasználási helyre.
Tóth László
|
