Baranyai János Vasútbarát és Modellező Klub Veresegyház


HÍREK
Archívum
- 2013.03.13.

A klub életéről, programjainkról a CSD motorvonat felújítási munkálatairól , a kiállításokon készült képekből talál albumokat itt, amelyet klubtagjaink készítettek. Nézze meg archiv felvételeinket!

Honlapkészítés, webáruház készítés a leggyorsabban. Akár még MA!





Hoxa 120x240

Látogasson el a Modellezés lap.hu -minden ami modellezés oldalra


Linkek
- 2011.06.14.

Hatvani Liszt Ferenc klub

Baross Gábor Vasútmodell és Vasútbarát Klub

Szegedi Vasúttörténeti Alapítvány Vasútmodellező Baráti Köre

Gerecse Vasútmodellező Közhasznú Egyesület

Pannónia Vasútmodellező Klub

Meteorológia Pártai Luciával

Nemzetközi fuvarozás, Rolling Cars


MAVOE

Szombathelyi Vasútmodellező és Vasútbarát Egyesület

Hajdú Expressz Vasútmodellező és Vasútbarát Egyesület

Flexbit Korlátolt Felelősségű Társaság

Flexbit vasútmodell webáruház

Vasúttörténeti Alapítvány Szeged

IHO


Weblap kellékek, naptárak, órák








Látogasson el Veresegyház testvérvárosának Schneeberg városhonlapjára



Tanusítvány
- 2016.05.07.

A www.terepasztal.shp.hu/hpc/web.php?a=terepasztal a
MegbizhatoOldalak.com által


Magyarország nyitólapja







A

Vácz-budapest-gödöllői

helyiérdekű villamos vasútra vonatkozó

engedélyokirat.

A Vácztól Veresegyházig és innen egyfelől Rákospalotáig, másfelől Gödöllőig vezetendő helyi érdekű villamos vasutat a magyar királyi ministerium az 1908. évi XXXIV. T.-cz. 1 §-a alapján a következő feltételek alatt engedélyezi:


1. §

Ezen „engedélyokirat’ erejénél fogva a „Villamos Vállalatok Részvénytársasága” budapesti czég engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a magyar királyi államvasutak Vácz állomásából kiágazólag Veresegyházáig és innen egyfelől a magyar királyi államvasutak Rákospalota-Újpest, másfelől a magyar királyi államvasutak Gödöllő állomásáig vezetendő helyi érdekű villamos vasutat az alábbi feltételek alatt megépítse és azt a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa.


2. §

A nevezett engedélyes részére a jelen engedélyokirat értelmében biztosíttatnak mindazon jogok és
Kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI. Törvénycikk és az annak kiegészítéséről és módosításáról szóló 1888. évi IV. törvénycikk a helyi érdekű vasutakra nézve megszabnak; viszont engedélyes a most idézett törvénycikkek azon határozatainak, melyek reá mint engedélyesre kötelezettségeket rónak, magát feltétlenül aláveti.

Az engedélyes továbbá szorosan alkalmazkodni köteles:
a) a jelen engedélyokirat határozataihoz;
b) a közmunka és közlekedésügyi miniszter által 1868. évi július hó 8-án az országgyülés jóváhagyásával kibocsátott ideiglenes vasutengedélyezési szabályhoz, valamint a ministerium által 1907. évi deczember hó 31-én 6125/M. E. szám alatt kiadott és az 1908. évi XIII. törvénycikk alapján érvében álló vasútüzleti rendtartáshoz;
c) a vasúti árúfuvarozás tárgyában 1890. évi október hó 14-én létrejött s az 1892. évi XXV. Törvényczikkel beiktatott egyezménynek, illetve ennek kiegészítéseképen 1898. évi junius hó 16-án létrejött s az 1901. évi XXV. Törvényczikkel beiktatott pótegyezménynek és az 1892. évi december hó 10-én 83.249. szám alatt kibocsátott vasúti üzletszabályzatnak és pótlékainak határozmányaihoz; végre
d) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez.



3. §

A pálya építésére és az üzlet berendezésére nézve a kereskedelemügyi magyar királyi minister által egyidejűleg kiadott és a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési feltételek irányadók, fentartván nevezett minister részére a jog, hogy ezen építési feltételektől egyes kivételes esetekben eltéréseket engedélyezhessen.
A műszaki műveletekben foglalt adatok helyességéért az engedélyes felelős s amennyiben ezen adatok helytelensége csak a jóváhagyás megtörténte után tünnék ki, köteles az engedélyes a netán ennek következtében a keresekdelemügyi magyar királyi minister által elrendelt kiegészítő munkákat teljesíteni, anélkül, hogy a jelen engedélyokirat 8. §-ában megállapított tényleges építési és üzletberendezési tőke felemelésére tarthatna igényt.


4. §

Az engedélyes köteles a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket (hosszszelvény és helyzetrajz) a jelen engedélyokirat keltétől számítandó 4 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben terjeszteni fel két példányban a kereskedelemügyi magyar királyi minister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel, a minister által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek.
A késedelem következményei egyedül az engedélyest terhelik.
A kereskedelemügyi magyar királyi minister a jelen engedélyokiratban, az ennek kiegészítő részét képező építési feltételekben vagy az engedélyezési tárgyalásról 1907. évi november hó 12-én felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokra, úgyszintén az üzlet biztonságának követelményeire való tekintettel az előterjesztett terveket átvizsgáltatja és amennyiben az érintett szempontokból észrevétel fel nem merülne, a terveket jóváhagyja és ha egyéb törvényes rendelkezéseknek is elég tétetett, az építési engedélyt, harmadik személyeknek az 1881. évi XLI. Törvénycikk szerinti jogaiknak érintetlenül hagyása mellett, megadja.
Az engedélyes minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi minister által a pálya építése közben vagy bármikor azután is, a fentérintett tekintetekből s alapon kívánt és bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani.
Ellenben az engedélyes az általa a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kívánt megváltoztatásához, a nevezett minister engedélyét mindenkor előzetesen kieszközölni taretozik.
A pálya építését engedélyes az engedélyokirat keltétől számított 2 év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik.

5. §

A vasút kiépítése és üzlete céljaira a kisajátítási jog az 1881. évi XLI. törvényczikk értelmében ezennel engedélyeztetik.
Engedélyes a kisajátítási és kártalanítási ügyeket, utóbbiakat annyiban, amennyiben a bírói útra nem tereltettek volna, a jelen engedélyokirat 11. §-ában foglalt jogkövetkezmények terhe alatt rendezni és ennek megtörténtét a műszaki felülvizsgálat alkalmával igazolni tartozik.



6. §


A helyi érdekű vasút üzemi céljaira szükséges villamos áramot engedélyes a saját külön áramfejlesztő telepéről fogja szolgáltatni. Ezen áramszolgáltatás iránt egyfelől engedélyes, másfelől a helyi érdekű vasút építésére és üzletére a 22. §. Alapján alakítandó részvénytársaság között a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásának fentartása mellett külön szerződés lesz kötendő, mely a jelen engedélyokiratnak kiegészítő részét képezendi.
Amennyiben ezen szerződésben biztosított áramszolgáltatás a kereskedelemügyi minister egyoldalu megállapítása szerint a helyi érdekűvasút üzemének czéljából ki nem elégítőnek vagy meg nem felelőnek bizonyulna, vagy a helyiérdekű vasút jövő fejlődése mellett az üzem czéljainak többé meg nem felelne, köteles lesz a helyi érdekű vasút részvénytársaság vagy jogutódja a kereskedelemügyi minister felhívására és az általa megállapytott záros határidőn belül az üzem czéljaira szükséges áramot más módon biztosítani. Egyébként a helyi érdekű vasút üzemi czéljaira szükséges villamos áram előállítására szolgáló külön áramfejlesztő telep felállítása és berendezése a fent idézett szerződés hatályának tartama alatt nem követelhető.
Az áramfejlesztő telep elhagyása ellenében köteles engedélyes, illetőleg a helyi érdekű vasút üzleti feleslegeiből évenkint oly összeget készpénzben külön tartalékalapba gyümölcsözőleg elhelyezni, hogy az engedélytartam lejártakor bekövetkező állami háramlás alapján ezen tartalékalapban 1,100.000 korona összeg álljon az államnak rendelkezésére. Amennyiben az engedély tartama alatt a helyi érdekű vasút üzemi czéljaira a helyi érdekű vasút tartozékaként külön áramfejlesztőtelep netán felállíttatnék és berendeztetnék, az előbbi bekezdésben mewgállapított tartalékalap akkori állaga a költségek fedezésére felhasználható és engedélyes, illetve a helyi érdekű vasút részvénytársaság a tartalékalap további fentartása alól felmentendő lesz.

7. §

A magyar királyi államvasutak Vácz, Rákospalota-Újpest és Gödöllő állomásaihoz való csatlakozás az ennek folytán szükséges új építkezések és átalakítások eszközlése, valamint a csatlakozási állomásoknak közös használata, úgyszintén a budapest-vidéki villamos közuti vasút keresztezése iránt engedélyes a magyar királyi államvasutak igazgatóságával, illetőleg ennek közbenjöttével a budapest-vidéki közuti vasúttársasággal a kereskedelemügyi magyar királyi minister előző jóváhagyásának fentartása mellett egyezségre lépni köteles.
A csatlakozás, illetve közös használatra való berendezés, továbbá a keresztezés folytán a csatlakozási közös állomásokon, illetőleg a keresztezés helyén szükségessé váló új építkezések és átalakítások költségeit engedélyes az új építési tőkéből fedezni tartozik.
Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára, végül egyes iparvágányoknak a pályán való átvezetésére vonatkozó szerződéseket engedélyes csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles engedélyes más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes vasútjához cvaló csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használata, végül az iparvágányoknak az engedélyes vasútján való átvezetése akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi magyar királyi minister külön engedélyével biztosíttatott.
Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezmény létre nem jöhetne, a feltételeket a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja rendeleti úton az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani.




8. §

Az engedélyezett vasút megépítéséhez és üzleti berendezéséhez szükséges tényleges tőke
9,000.000 K., azaz kilenczmillió koronában állapíttatik meg, mely tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére engedélyes 1,350.000 koronát tartozik fordítani.
Az ezen tényleges tőkének beszerzésére szükséges névleges összeget (alaptőke) a kereskedelemügyi magyar királyi minister a magyar királyi pénzügyminiszterrel egyetértőleg állapítja meg.
Ugyancsak a tényleges tőkéből 130.000 korona kihasítandó és készpénzben vagy a helyi érdekű vasút építésére és üzletére alakítandó részvénytársaság kibocsátási árfolyamon számított elsőbbségi részvényeiben mint tartalék külön kezelendő.
Azonkívül a tényleges építési és üzletberendezési tőkéből 10.000 korona kizárólag készpénzben hasítandó ki, mely összeg az engedélyezési tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt részletes megállapítások értelmében a hóvédművek és vízjavítási berendezések költségeinek fedezésére szolgál. Ezen külön tartalékalap netaláni maradványa a rendes tartalékalaphoz lesz csatolandó.
A tartalékalap, valamint a jelen engedélyokirat 22. §-a értelmében annak növelésére fordítandó összeg csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lesz felhasználható.
A tartalékalapba helyezett elsőbbségi részvények rendeltetésszerű felhasználásukig osztalékban nem részesítendők.


9. §

Az engedélyes köteles a forgalmi eszközöket (mozdonyokat, motorkocsikat, személy- és teherkocsikat, stb.) síneket és egyéb az építésnél és az üzletnél szükséges gépeket, eszközöket, berendezési és felszerelési tárgyakat és elhasználandó anyagokat az 1907. évi III. t.-cz. 13.§-a értelmében közvetlenül vagy közvetve magyar iparostól, gyárostól vagy termelőtől beszerezni, azok belföldi származását igazolni és e részben magát bármily ellenőrzésnek alávetni.
E kötelezettség alól csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján lehet kivételnek helye.
Az engedélyes vagy az építési vállalat által megjelölendő építésvezető megerősítése, valamint az építésnél alkalmazott többi személyzet qualificatiójának és alkalmazási módozatainak szabályozása a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek tartatik fenn.
Az engedélyes továbbá köteles a vasútépítésnél alkalmazott munkásokról az államvasúti építkezésekre vonatkozó feltétfüzetek általános határozmányainak 14. §-ában megállapított módon gondoskodni, mi mellett kiköttetik, hogy az építésnél belföldi illetőségű munkások alkalmazandók.
Ha valamely munkanemhez külön szakismerettel bíró és a magyar állam területén kellő számban, minőségben vagy elfogadható bér mellett meg nem szerezhető munkaerőre volna szükség, ilyennek alkalmazásához előzetesen a kereskedelemügyi magyar királyi minister engedélye kérendő ki.







10. §


A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi királyi minister rendeli el.
Amennyiben az évszak és az időjárási viszonyok megengedik, a pálya műszaki felülvizsgálata az építkezések teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyes kérelmére a lehetőség szerint azonnal el fog rendeltetni.


11. §

Engedélyes köteles a jelen engedélyokirat kiadása előtt 450.000 K. azaz négyszázötvenezer koronányi biztosítékot készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a magyar királyi központi állampénztárnál letenni.
Ezen biztosíték csak a pálya műszaki felülvizsgálatának eredményes befejezése után, s illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről történt helybenhagyása alkalmával adatik vissza. Egyébiránt e biztosíték a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapított hiányok teljes pótlásáig, továbbá a kisajátítási, kártalanítási és telekkönyvelési ügyek végleges lebonyolításáig, illetve a jótállási határidők lejártáig, egészben vagy aránylagos részben visszatartható.
Ha az engedélyes a jelen engedélyokiratban a pálya kiépítését illetőleg megszabott kötelezettségeknek különösen a 4. §-ban megállapított kiépítési határidő, továbbá a 8. §-ban a hazai ipar és munkásság védelme tekintetében nem tenne eleget, a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek önként érthetőleg jogában áll a fentebbi biztosítékot akár az állam javára lefoglalni, akár a pálya kiépítésére vagy a kisajátítási kártalanítások fedezésére felhasználni; miáltal az alábbi 24. §-ban foglalt rendelkezések nem érintetnek.


12. §

Az engedélyezett pálya üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. Törvénycikk 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a magyar királyi államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képezi.
Engedélyes köteles az üzletkezelés iránti szerződést a fenti 11. §-ban foglalt jogkövetkezmények terhe alatt oly időben megkötni, hogy az a pálya megnyitását 60 nappal megelőzőleg jóváhagyható legyen.


13. §

A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabadnak meg:
a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztályban pedig 6 fillér szedhető be.
Amennyiben engedélyes három kocsiosztályt rendezne be, a közbeeső osztályért, személy-és kilométerenként 8 fillér díjtétel szedhető be.




b) Útipodgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kilogrammnyi súlytételekre fölfelé kikerekíthetők, 10 kilogramm- és kilométerenként 0.80 fillérnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Útipodgyásznál szabadsúly nem követelhető.
Gyorsáruként szállítandó élő állatok, hullák és hintók viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
c) Az áruk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabárú-osztályban 1.80 fillér, a II. mérsékelt darabárú-osztályba 1.20 fillér és a terjedelmes áruk után 2.40 fillér.
A kőszén, vaskő, só, tüzi- és épületfa, trágya, kőmész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 1 fillér díjtétel mellett szállítandó.
Ugyancsak 100 kilogramm és kilométerenkénti díjtétel szolgál maximális viteldíj gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élő állatok szállításánál is.
A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra, valamint a szabványsúly alapján szállítandó élő állatokra nézve a mérsékelt darabárú-osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként.
Az áruk osztályozása s a többi szállítási és díjszabási, illetve díjszámítási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a különvonatok szállítására és viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók.
Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 7. §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek az engedélyes meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani.
Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend.
Engedélyes a vasút üzletét mindenkor olyképp fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezi magát engedélyes:
1. Hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi czikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalán legalább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi czikkek;
2. hogy a külföldi czikkekre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fog engedélyezni, mint amilyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai czikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed;
3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni;
4. hogy átmeneti forgalom átengedésére igényt tartani nem fog és ehhez képest az átmeneti forgalomban a tarifák felállításának jogát engedélyes a magyar királyi államvasutakra ruházza át; és pedig olyképen, hogy amennyiben a magyar királyi államvasutak a helyi érdekű vasutat az átmeneti forgalomban igénybe vennék, ezen forgalomból engedélyesnek csakis bizonyos pályahasználati díjra lesz igénye, mely pályahasználati díj engedélyes meghallgatásával a kereskedelemügyi magyar királyi minister által fog egyoldalúlag megállapíttatni;
5. hogy amennyiben a magyar királyi államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi magyar királyi minister közérdekből különleges díjmérsékléseket rendelne el, a minister kívánatára engedélyes saját illető összdíjtételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállítani, mint amely százalékarányban azt a magyar királyi államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették;



6. hogy oly viszonylatokban, amelyeknél a magyar királyi államvasutak érdekelve vannak, engedélyes közvetlen díjtételeket csakis a magyar királyi államvasutakkal, illetve ezekkel egyértőleg fog felállítani és ilyeneknek felállításához a magyar királyi államvasutak kivánságára mindenkor hozzájárulni fog;
7. hogy a magyar királyi államvasutakon a személy- és árudíjszabás tekintetében életbeléptetett új rendszerekhez, saját vonalát illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével a kereskedelemügyi magy.kir.miniszter kivánatára csatlakozni fog.


14. §

Ez előző §. értelmében meghatározott díjszabási tételek engedélyes által idő közben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik vagy mindkét irányában, minden szállítási távolságra egyenlően, vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállíthatók.
Az ekként leszállított díjszabási tételek előbbi mértéke ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal e felemelés csak a szabályszerű kihirdetés napjától számított három hó múlva lép hatályba.
Minden szállítási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján, mindenki egyaránt részesítendő.


15. §

Az élelmi szereknek a belföldön béállott rendkívüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek azok fuvardíjait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb díjtételek felére leszállítani.


16. §

A katonaság és katonai javak leszállított díjtételekkel szállítandók és pedig egyrészt a császári és királyi közös hadügyi minister és a magyar királyi honvédelmi minister, másrészt a vasútigazgatóságok közt 1905. évi május hó l.-én megkötött egyezmény; illetőleg a mindenkor hatályban álló katonaszállítási díjszabás és annak függeléke alapján.
A katonaszállítás iránti létrejött vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények ezen engedélyezett pályára is érvényesek lesznek.
A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyenczek és tolonczok szállítása tekintetében is.
Az engedélyes köteles alkalmazkodni a katonai szállításokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállításhoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegítés és a katonai egészségügyi czélokra berendezett vasúti kocsik használata szabályoztatnak.
Köteles továbbá az engedélyes azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasúti osztályoknak s azoknak béke idején új építkezésekhez vagy fentartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a császári és királyi közös hadügyministerium által kiadattak vagy megállapíttatni fognak.



Háború és mozgósítás esetén köteles az engedélyes a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerű igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyig legközelebb eső állomásig a katonai leszállított díjszabás alkalmazásával szállítani.
A katonai szállításokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvédségre és azon csapatokra, melyek, mint a hadsereg kiegészítő részei, a népjog oltalma alatt állanak.
Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvényczikkben megállapítvák.


17. §

Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki czélokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbízattak, igazolják, úti málhákkal együtt ingyen szállítandók.


18. §

Az engedélyes a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti vonalon, vagy annak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kívánatára a magyar királyi postát szállítani köteles.
A postaszállítás feltételeit az 1888. évi IV. törvényczikk 4. §-ának b) pontja értelmében a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeleti úton fogja megállapítani.
A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható.


19. §

Engedélyes az 1888. évi XXXI. törvényczikk alapján engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a vasútvonal mentén szükséges üzleti távirda, távbeszélő és villamos jelző berendezéseket a vasút területén felállíthassa, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa és a szükséghez képest bővíthesse; míg azon berendezések felállítására és azon bővítésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése céljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő.
Az engedélyes az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamosjelző-berendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni köteles az 1888. évi XXXI. t.-cz. S az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet és a hazai vasutakkal a távirdára nézve, 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az említett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező építési és üzletberendezési feltételekhez.




Engedélyes a vasútvonal irányát, az állomásokat és kilométerszelvényeket az 1:75.000 léptekben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, amikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta és távirdaigazgatóságot, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben köteles megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalomba helyezéséig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészítésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek.
Új építkezések és meglevő berendezések bővítése alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesíti, amelynek kerületébe a vaspálya esik, ha tehát a vasútvonal több posta- és távirdaigazgatóság területére terjedne ki, az esetre mindegyik területileg illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő.
Az engedélyes az építést saját személyzetével és munkásaival csak az esetre végeztetheti, ha az új építés vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe.
Ha a távirda, távbeszélő és villamos berendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távirda- vagy távbeszélővezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát és az összes egyéb építési költségeknek a vezetékszámmal arányos részét köteles megtéríteni.
A vasúti távírda-, távbeszélő- és villamos jelzőberendezések az 1888. évi XXXI.- 11. §-ában körülírt következmények terhe alatt csakis vasútüzleti célokra és csakis a vasút közegei által, állami és magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi m.kir. ministertől előzetesen kért külön engedély alapján használhatók.
A berendezések felügyeletét és ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes posta- és távírda-igazgatóság gyakorolja. Az e czélból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az ellenőrzést az általuk czélszerűnek tartott módon bármikor gyakorolni és engedélyes köteles a kívánt segédkezést felvilágosításokat megadni.


20. §

Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növekedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi magyar királyi minister egyoldalú megitélése szerint kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes köteles lesz saját költségén mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intézkedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek s illetőleg amelyek a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követeltetni fognak.
Amennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesítési lépesség határán túlmenő berendezések kivántatnának, ezek csakis engedélyes hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők.
Mihelyt az engedélyezett vasút évi elegy-bevétele kilométerenként 38.000 koronát elér, köteles az engedélyes a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeletére minden kárpótlás nélkül vagy a második vágányt kiépíteni, vagy pedig a vasutat elsőrangú főpályává átépíteni s ezzel



kapcsolatosan az áramfejlesztő telepet a forgalom igényelte szükséghez képest kibővíteni, illetőleg a telep czéljaira alkotandó s 1.100.000 koronában megállapított külön tartalékalap összegét megfelelően felemelni.
Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyestől csak az alább megállapított engedélytartam első 70 éve alatt követelhető.


21. §

Az engedélyes köteles az engedélyezett vasút üzletéről a számadásokat az érvényben álló számlázási minta szerint vezetni s a lezárt üzleti számlát a vagyonmérleg, nyereség- és veszteség-számlával együtt legkésőbb a számadási évet követő május hó végéig a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez bemutatni.
Köteles továbbá az engedélyes a forgalom és üzlet eredményeit részletesen kitüntető évi jelentést szerkeszteni s közhírré tenni s mindennemű a felügyeleti hatóságok által bekivánt statistikai adatot beszolgáltatni.


22. §

Engedélyes köteles jelen engedélyokirat keltétől számított három hó alatt részvénytársaságot alapítani. E részvénytársaság felhatalmaztatik, hogy a tényleges építési és üzletberendezési költség beszerzése czéljából névre, vagy előmutatóra szóló czimleteket az 1888. évi IV. törvénycikk 10. §-ában foglalt határozmányok figyelemben tartása mellett bocsásson ki, mely kibocsátásnak módozatait a kereskedelemügyi magyar királyi minister a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértőleg állapítja meg.
Ha elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki, a pálya tiszta jövedelméből mindenekelőtt az elsőbbségi részvényeknek a kereskedelemügyi magyar királyi minister által a pénzügyi magyar királyi ministerrel egyetértőleg megállapítandó törlesztési hányada s további sorban e részvényeknek legfeljebb 5%-kal megszabandó osztaléka lesz fedezendő s ehhez képest a törzsrészvények törlesztése mindaddig meg nem kezdhető, amíg az összes elsőbbségi részvények nem törlesztettek.
A törlesztési terv kidolgozásánál szem előtt tartandó, hogy a törlesztési hányad rendszerint ne legyen nagyobb, mint amely mellett az alaptőke az engedély egész tartama alatt törleszthető.
A kétnemű részvények tulajdonosai mindazonáltal minden egyéb társasági jogokban és kötelezettségekben egyaránt részesülnek.
A jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányok az alakítandó részvénytársaságra változatlanul kötelezők s ehhez képest az alakítandó részvénytársaság az engedélyest a jelen engedélyokirat alapján megillető jogokat és kötelezettségeket változatlanul és minden fentartás nélkül kötelezőleg átvenni tartozik.
A részvénytársaság megalakításához szükséges alapszabályok, a kibocsátandó czimletek és szelvényeik mintáival együtt, átvizsgálás és jóváhagyás végett a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez felterjesztendők s a nevezett minister részéről az alapszabályokban, valamint a czimletek és szelvényeik mintáinak tervezetében kívánt módosítások feltétlenül foganatosítandók.
Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a jelen engedélyokirat 8. §-a szerint az építési tőkéből kihasított tartalékalap növelésére fordíttassék. Felveendő tovább az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedélytartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a törlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e

czimen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek.
A társaság székhelye Budapest vagy Vácz s hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar.



23. §


A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasútengedélyezési szabály 9. §.a)pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880.évi XXXI. törvényczikk 2.§-a, illetve az 1888.évi IV.törvényczikk 2.§-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával a jelen engedélyokirat kelte napjától számítandó, egymásután következő 90 évben állapíttatik meg.
Ezen 90 év leteltével a vasút és annak összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes vagy jogutódai ezen vasutat jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni.
A pálya engedélyének és üzletének átruházása, valamint a pálya és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekintetében az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók.
Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előírt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikk határozatai irányadók. A 6. §. értelmében alkotandó külön tartalékalap összege a megváltási ár megállapításánál számításba nem vehető.
Mindkét esetben átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a pálya területét és földjét, a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket minden hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasút üzletéhez tartozó épületekkel, az indulási s érkezési helyeken levő őr- és felvigyázóházakkal, távirda, távbeszélő és villamos jelzőberendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben, végül a fenti 6. §. És 8. §-ok értelmében alkotott tartalékalapokat és azok hozadékát, ellenben az engedélyes vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni egyéb tartalékalapot és a künnlevő cselekvő követeléseket, valamint azon építkezéseket, amelyek megszerzésére vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják.

24. §.


A kereskedelemügyi magyar királyi minister az állami érdekek megóvása tekintetéből jogosítva van magának úgy a pálya építése, valamint az üzlet megfelelő felszerelése és folytonos jókarban tartása felől minden részben meggyőződést szerezni és meghagyni, hogy a mutatkozó hiányok pótoltassanak.
Különösen fentartatik a nevezett minister részére azon jog, hogy a forgalom növekedéséhez képest engedélyest a forgalmi eszközöknek időnkénti megfelelő szaporítására kötelezhesse.
A kereskedelemügyi magyar királyi ministernek joga van továbbá a részéről kiküldött közeg által az ügyvitelt és pályaigazgatást megvizsgálni és ellenőrizni.





A kereskedelemügyi magyar királyi minister által kiküldött biztosnak jogában áll, az igazgatóság és az ennek kebeléből netán kirendelt külön bizottságok ülésében, valamint a közgyűlésekben részt venni, nemkülönben törvénytelen, a köz- vagy állami érdekekre netán hátrányos, az engedélyokirattal ellenkező intézkedéseket a nevezett minister további elhatározásáig felfüggeszteni.


25. §.

A kereskedelemügyi magyar királyi ministert megilleti a jog, hogy engedélyest a jelen engedélyokirat és az annak kiegészítő részét képező okmányokban megállapított kötelezettségeknek, úgyszintén a kormány által az engedélyest kötelező törvények, szabályok, utasítások stb. alapján kiadott rendeleteknek teljesítésére 200 koronától 20.000 koronáig terjedhető rendbüntetés vagy bírság kivetése által szoríthassa.
A kivetett és a kereskedelemügyi magyar királyi minister által kitűzött záros határidő alatt az engedélyes által be nem fizetett rendbüntetés, illetve bírság a vasút bármely birtokából vagy annak jövedelméből egyszerű közigazgatási úton be fog hajtatni.
Az esetre, ha a kiszabott rendbüntetés, illetve birság a még letétben lévő engedélyezési biztosítékból vonatnék le, engedélyes ezen biztosítékot az eredeti összegre a levonás napjától számítandó 14 nap alatt ismét kiegészíteni tartozik.
Ha az engedélyokiraton vagy egyéb törvényes határozatokon és rendelkezéseken alapuló kötelezettségek megsértése az engedélyes részéről ismételve fordulna elő s más megtorló intézkedés a kívánt eredményre nem vezetne, úgyszintén, ha a fenti 4. §.-ban megállapított határidők az építési tervek benyújtása, az építés befejezésére, illetőleg az üzlet megnyitására nézve meg nem tartatnának s e határidők megtartásának elmulasztása a többször idézett vasútengedélyezési szabály 11. §-ának b) pontja értelmében, különösen pedig politikai és pénzügyi válságok nem igazoltathatnék a kereskedelemügyi magyar királyi minister a jelen engedélyokiratot bármikor hatályon kívül helyezheti s megszüntnek nyílváníthatja, anélkül, hogy ezen határozatból kifolyólag engedélyes az állam irányában bármi néven nevezendő czímen kárpótlási igénynyel léphetne fel.
Annak meghatározása, hogy az engedély hatályon kívül helyezése esetén a pálya építésének folytatása s illetőleg úgy ezen, mint azon esetben, ha az engedélyes a pálya üzletét megszakítaná, az üzlet továbbvitele érdekében minőintézkedések tétessenek, a kereskedelemügyi magyar királyi ministert illeti meg: önként értetődvén, hogy az ezen intézkedések következtében felmerülendő mindennemű költségek, károk és veszélyek iránti szavatosság kizárólag az engedélyest terhelendi.

26. §.
Ezen engedély, valamint az annak kiegészítő részét képező okmányok minden okmányszerű kiadmányai csak 2 koronára szabott bélyegdíj alá esnek..

Budapest, 1908. augusztus hó 1-én

A magyar királyi ministerium nevében:

P.H. Kossuth Ferencz s.k.
kereskedelemügyi magyar királyi minister













Kiegészító melléklet a vácz-budapest-gödöllői villamos helyi érdekű vasútra vonatkozó
66838/1908. számú engedélyokirathoz.



A

vácz-budapest-gödöllő helyi érdekű villamos vasút

építésére ás üzleti berendezésére vonatkozó feltételek.



I.

Általános határozmányok.


A m.kir.államvasutak Rákospalota-Újpest állomásától Veresegyháza érintésével egyrészt Váczig, másrészt Gödöllőig vezetendő rendes nyomtávú helyi érdekű villamos vasút az engedélyokirat 4. §-a értelmében, a kereskedelemügyi ministerhez előzőleg helybenhagyás végett felterjesztendő tervek alapján és az alább következő részletes határoumányok szerint építendő ki, s olykép rendezendő be, hogy a teljesen kész pályán a mozdonynyal vontatott vonatok óránként 40 (negyven) kilométer, a motorkocsivonatok pedig 50 (ötven) kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek, azonban a tényleges sebességek a helyi viszonyoknak, valamint a pálya állapotának megfelelően a műtanrendőri bejárás alkalmával fognak részletesen megállapíttatni.
Engedélyes köteles az engedélyezett vasút számára beszerzendő sinekre és sinkapcsolószerekre, vashidszerkezetekre és járóművekre, valamint az összes gépekre szerkezetekre és villamos berendezésekre vonatkozó szállítási szerződéseket – az illető feltétfüzetekkel és részlettervekkel felszerelve – a kereskedelemügyi ministerhez jóváhagyás végett még a megrendelés, illetve beszerzés előtt beterjeszteni, továbbá a pálya építésére vonatkozó szerződést is bemutatni, ez utóbbit azonban csak akkor, ha az építés általányösszegért vállalkozónak adatik ki, vbagy ha az építés kivitele a pénzbeszerzéssel is egybe van kötve.
A vasút és tartozékainak építésénél engedélyes az érvényben levő általános, valamint a helyhatósági építési és rendőri szabályokhoz, nemkülönben általában a magy.kir. államvasutaknál érvényben álló feltétfüzeteknek és épületek leírásának határozmányaihoz és a helyi érdekű vasutakra vonatkozó magyar kir. államvasuti szabványrajzokhoz is alkalmazkodni köteles, mely utóbbiak mindig a magy.kir. államvasutak igazgatósága által kiadott és annál megszerezhető eredeti sokszorosítványokban terjesztendők ministeri jóváhagyás alá. Ezen szabványok alapján lesznek kidolgozandók a különböző munkák, műtárgyak, épületek és egyéb építmények kiviteléhez szükséges részlettervek és munkarajzok. Úgy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is 4-4 példányban kell előzetes jóváhagyás végett
Felterjeszteni és pedig az állomások, a magasépítmények, járóművek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiopsztási tervezetet is azon vasútigazgatóság útján, amely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja.
Az említett államvasúti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának, vagy amennyiben a helyi érdekű vasút villamos üzemrendszere és a különleges helyi viszonyok a szabványoktól való eltérést indokolnák, illetve egyes munkákra, építményekre és berendezésekre nézve szükségessé teszik.


II.

Alépítmény.

A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. – A legnagyobb emelkedés, illetve esés 15%-el állapíttatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok.
A vasút irány és lejtési viszonyait a kivitel céljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál.
A pályatest szabványos koronaszéálessége, az alépítmény felszinében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, legalább 4.0 (négy) méter legyen.
Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésénak megfelelően kiszélesítendő.
A töltések – azok magasságáhez és anyagához képest – bezárólag 2.5 m magasságig 1 és fél vagy 1 és negyed lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább 1 és fél lábas lejtőkkel létesítendők.
A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állítandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek.
Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők.
Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelöli lejtői ellenben ugyanolyan rézsüvel készítendők, mint maguk a töltések.
Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kimélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és úgy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának és fenntartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, ahol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon víztelenítendők lesznek – olyképen azonban, hogy ezáltal káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más árdekek sérelmet ne szenvedhessenek.



A töltés lába és az esetenként mellette nyitandó anyagárok közt legalább 0.80 m. széles padka hagyandó, és ugyanily szélesnek kell lennie a kisajátítási védszalagnak is.
A magy.kir. államvasutaknál alkalmazott elhatárolási szabályzatnak érvényessége ezen helyi érdekű vasútra is kiterjesztetik.
Szálas- vagy csemete-erdőket átmetsző vagy érintő pályarészek mentén azok a védszalagok, amelyeken biztonsági tekintetekből az erdő kiirtandó, az előbb említett elhatárolási szabályzatban előírt szélességben beváltandók, illetőleg kisajátítandók és mint pályatulajdon elhatárolandók. Ezen beváltás, illetőleg kisajátítás csak abban az esetben mellőzhető, ha a szabályszerű védszalagok területére nézve az illető erdőbirtokosoktól jogérvényesen kiállított és úgy a központi, mint a vidéki telekkönyvben a vasút javára bekebelezendő szolgalmi nyilatkozatok szereztetnek be, amelyek értelmében a védszalagok területének be nem ültetése, illetőleg be nem fásítása, valamint cserje és bokornövényektől menten tartása örök időkre biztosíttatnak.
Csuszamlások vagy más természetű deformációk meggátlása és megszüntetése céljából úgy töltéseknél, mint bevágásoknál megfelelő óvintézkedések, valamint a szükséges vízmentesítési és biztosítási munkák alkalmazandók. Előreláthatólag csuszamlásra vagy másnemű deformátióra hajlandó terepen a szükségesnek mutatkozó teljesítmények még a földmunkák megkezdése, illetőleg általában a terep és talaj egyensúlyának megbolygatása előtt, egyébként pedig az építés közben vagy a műszaki felülvizsgálat, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben hajtandók végre.
Ár-, illetve belvízterületeken átvonuló töltéseknél a pályaszín legalább 0’80 méterrel a legmagasabb ár-, illetőleg belvízállás felett tartandó. Mindenütt ott, ahol azt a helyi viszonyok és körülmények bármi oknál fogva megkövetelik, a pályatest és tartozékai – az építés közben vagy a műszaki felülvizsgálatnál, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó módon és terjedelemben – biztosítandók.
A hó- vagy futóhomok befúvásnak különösen és nagyobb mértékben kitett vonalrészeken a befúvás meggátlására szükségeseknek mutatkozó munkák és egyéb védő- intézkedések a pálya építése közben vagy műszaki felülvizsgálatnál, esetleg pedig a műszaki utófelülvizsgálat, vagy későbbi tapasztalatok eredménye alapján fognak megállapíttatni és az építési tőkéből kihasított külön tartalékalap terhére elrendeltetni.
A műtárgyak tartószerkezeteinek alsó éle és a legnagyobb ár-, illetőleg belvizek szine között – az érintett vízfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest – 0’5-1’0 méter maradjon.
Mindazon helyeken, ahol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztosítandók.
Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is – a vasút építése közben vagy a műszaki felülvizsgálatánál, avagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapítandó szükséghez képest – megfelelően szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védőművekkel látandók el.
Mindazon esetekben, amidőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vízfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetőleg szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetőleg közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előírt tiszta nyílás nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik.





Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, ahol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vízfolyások, utak stb. még megemgedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető, és ha esetenként különleges körülmények nem teszik kívánatossá avagy szükségessé nyílt műtárgyak alkalmazását, mint fedett vagy boltozott áteresztők – és pedig kőből, téglából vagy portlandczement betonból, a pályaszinig számított legalább 0’60 m. magas felültöltéssel állítandók elő. Csekélyebb mennyiségű és magasságú víz levezetésére szolgáló áteresztők – bezárólag 2’0 m. nyílásig beton-csőáteresztőkként is építhetők, melyek – a szükséghez képest homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el.
Vasúti beton-csőáteresztők felültöltésének a magassága – szintén a pályaszinig számítva – kisebb nem lehet, mint 1’0 m.
A beton-csőáteresztők készítéséhez – mint kötőanyag – csakis portlandczement használható.
A nyílt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai kőből, téglából vagy portlandczement betonból, tartószerkezetei pedig bezárólag 2’0 m. nyílásig tölgyfából, és ennél nagyobb nyílásoknál vasból létesítendők.
A vasúti műtárgyak egészen vasbetonból is készíthetők. A vasvázas betonból készítendő műtárgyak tervezésénél és méretezésénél alapul veendő föltételeket, valamint az ezekre vonatkozó jótállási kötelezettséget illetve határidőket a kereskedelemügyi miniszter az enemű műtárgyak részletes építési terveinek elbírálása alkalmából fogja megállapítani.
A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek elő-állítandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapíttatni.
A szabványrajzok vagy építési részlettervek megállapításaihoz, avagy az elrendeléshez képest különösen nagyobb nyílású vagy magasságú, valamint állomások, megállóhelyek és kitérők közelében fekvő műtárgyak is megfelelő korlátokkal látandók el.
A nyíltvasuti áteresztők és hidak tartószerkezetei általában a kereskedelemügyi m.kir. ministernek 30660/1907.sz. szabályrendeletében megszabott terhelés, illetve méretezési eljárás és igénybevételek alapulvételével számítandók.
Oly vonalrészeken, amelyeken elsőrendű vasúti felépítmény lesz alkalmazandó, az alépítmény is elsőrendű vasutaknak megfelelően állítandó elő.
Támasztó és bélésfalak építéséhez kő, tégla vagy portlandczement betonanyag használandó. A szerint, amint az - tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre - megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók.
Pályaáthidalások hídfői és szárnyai, valamint esetleges pillérei és boltozatai kőből, téglából vagy portlandczement betonból, tartószerkezetei pedig fából vagy vasból lesznek előállítandók; megjegyeztetvén, hogy fatartószerkezetek mellett, pillérek helyett, falazott lábazatokra állítandó fajármok is alkalmazhatók.
A pályaáthidalások egészen vasbetonból is készíthetők.
Közutak átvezetésére szolgáló pályaáthidalások tervezésénél és építésénél különösen a tartószerkezet számításánál alapul veendő terheléseket, valamint a hídpálya elrendezését és szerkezetét illetőleg - az érintett közutak műtárgyaira nézve érvényben álló szabályok és szabványok is figyelembe veendők lesznek.



Vissza a tetejére!