Baranyai János Vasútbarát és Modellező Klub Veresegyház


HÍREK
Archívum
- 2013.03.13.

A klub életéről, programjainkról a CSD motorvonat felújítási munkálatairól , a kiállításokon készült képekből talál albumokat itt, amelyet klubtagjaink készítettek. Nézze meg archiv felvételeinket!

Honlapkészítés, webáruház készítés a leggyorsabban. Akár még MA!





Hoxa 120x240

Látogasson el a Modellezés lap.hu -minden ami modellezés oldalra


Linkek
- 2011.06.14.

Hatvani Liszt Ferenc klub

Baross Gábor Vasútmodell és Vasútbarát Klub

Szegedi Vasúttörténeti Alapítvány Vasútmodellező Baráti Köre

Gerecse Vasútmodellező Közhasznú Egyesület

Pannónia Vasútmodellező Klub

Meteorológia Pártai Luciával

Nemzetközi fuvarozás, Rolling Cars


MAVOE

Szombathelyi Vasútmodellező és Vasútbarát Egyesület

Hajdú Expressz Vasútmodellező és Vasútbarát Egyesület

Flexbit Korlátolt Felelősségű Társaság

Flexbit vasútmodell webáruház

Vasúttörténeti Alapítvány Szeged

IHO


Weblap kellékek, naptárak, órák








Látogasson el Veresegyház testvérvárosának Schneeberg városhonlapjára



Tanusítvány
- 2016.05.07.

A www.terepasztal.shp.hu/hpc/web.php?a=terepasztal a
MegbizhatoOldalak.com által


Magyarország nyitólapja




Nógrádkövesd története


Nógrádkövesd község Nógrád megye délnyugati részén, Balassagyarmat és Aszód között helyezkedik el. Itt ágazik el északnyugat irányban az út Bánk-Rétság felé. A község határától mintegy két kilométerre vezet az országos kék túra útvonal. A Balassagyarmat-Aszód vasútvonal egyik teher- és személyforgalmat bonyolító állomása is itt található.
A galgamenti községet már a váci káptalan egyik 1271-ben kelt bizonyságlevele is említi. A török hádoltság idején lakatlanná vált. 1715-ben 9 magyar és 4 tót háztartás szerepelt az összeírásokban. 1720-ban nemes községként említik.
„Kövesd község nevét az országos községi törzskönyvbizottság Szandakövesdre kívánta megváltoztatni. A község azonban a határán keresztül folyó patak után a Galgakövesd nevet választotta. Minthogy a község a Szandai vártól igen messze fekszik (kb. 7 km-re), a törvényhatóság az község földrajzi fekvésének megfelelőbb Galgakövesd nevet ugyan nem kifogásolja, tekintettel azonban arra, hogy e nevet a nagyközönség írásban a leveleken szokásos módon G.kövesdre rövidítené, mi által az könnyen, tévesztenék össze Garamkövesd község nevével, a Nógrád jelző használatához kivételesen hozzájárul, s így a Nógrádkövesd nevet hozza javaslatba.”

Kövesd fejlődésében jelentős változást jelentett, hogy 1896. szeptember 8-án átadták a forgalomnak az Aszód-Losonc vasútvonalat és a helyi vasútállomást.
A kőbánya megalakulását követően, a XX.század végéig üzemelt a faluban a feldolgozóüzem. 1925-ben nyitották meg a Pest-Nógrád megye Rt. tulajdonában lévő, szandai Péter hegyben lévő andezit kőbányát. A követ Nógrádkövesdre fa állványú kötélpályán szállították, a megrendelőknek vasúti vagonokban juttatták el.


1948-ban kezdték el megépíteni Nógrádkövesden a kőbánya feldolgozó telepét a Galga patak két oldalán a vasútállomással szemben, amelyet 1952-ben fejeztek be, és ezzel elkezdődött a nagyüzemi kőfeldolgozás és egyben a por és a zaj termelése is.
A berceli Fogacs hegyben is ekkor mérték ki a bánya területét 3 mérnök és 12 segédmérnök segítségével. Kiépítették a vasállványú kötélpályát, amely Nógrádkövesdre vezetett. A szandai Péter hegyről is kiépítették a hasonlóan vasállványú kötélpályát.
A kőbánya neve többször változott. ÉM 2.sz Kőbánya Vállalat, Pestvidéki Kőbánya Vállalat „ÉSZAKKŐ” Pestvidéki Kőbányák Tarcal központtal.
A szervezeti felépítés is változott. A legnagyobb szervezeti kiterjedés az 1970-es években volt, amikor a nógrádkövesdi központhoz tartozott a nógrádkövesdi üzemen kívül a szobi, a leányvári, a sóskúti, és a keszegi, valamint a visegrádi kőbánya üzem is.
1969-ben a KZ törő és osztályozó beruházása készült el. 1974-ben történt a kötélpályák felújítása, a Túr-retúr rendszer kiépítése, melyet a Dorogi Szénbányák Vállalata végezte.
A nógrádkövesdi kőbánya üzem telepén Z, NZ, KZ és ezen belül a 0/5, 5/12, 12/20, 20/35 stb. szemszerkezetű kő előállítása volt lehetséges. 1976-ban egy nap, azaz három műszak termelése 2760 t körül mozgott, abban az esetben, ha nem történt meghibásodás a termelő eszközökben, és az időjárás is kedvező volt.

Az elszállított követ utak, hidak, vasút, házak építéséhez használták és használják ma is. A technológiai-technikai fejlesztéseket a fogyasztói igényekhez alkalmazkodva és az EU környezetvédelmi előírásainak betartása érdekében tovább folytatták. A társaság nógrádkövesdi bányaüzemének törő- és osztályozó műve Nógrádkövesd község középpontjában van. Az üzemben jelenleg még a hagyományos, az 1950-60-as években kialakított technológiai sor üzemel. Ez a technológia nincs ellátva korszerű por- és zajvédelmi berendezésekkel. A vízpermetezéses porlekötéssel, a zajcsökkentő gumirostákkal és bélés lemezekkel igyekszik megfelelni az egészségvédelmi előírásoknak. Az üzem működési rendszerének felülvizsgálata során három fejlesztési változatban vizsgálták a korszerűsítés lehetőségét. Olyan álláspontra jutottak, hogy a technológiai rendszer felújítása többe kerülne, mint korszerű új technológiai gépsor telepítése. Ezért kitelepítették az üzemet a nagyobb ásványi nyersanyag vagyonnal rendelkező berceli Fogacs hegyi bányába. Így a falu központjában eddig működő üzemet leszerelték és megszüntették a telep működését 2005-2006 -ban. Az üzem megszüntetésével a vasútállomás sincsen kihasználva,csak két vágányt használnak a személyvonatok közlekedtetésére. Nagyon ritkán még szállítanak zúzott követ vasúton de a nagyobb mennyiséget közúton szállítják a felhasználási helyre.

Tóth László





2017-ben is elkezdtünk egy új asztalt építeni, Nógrádkövesd állomást és környékét














Az asztalok építését most is klubvezetőnk Gombos István kezdi és tereprendezésre pedig majd Tóth László klubtagunkhoz kerül.